TIPPEK SZÓJATERMESZTŐKNEK

A szójabab sokkal kevesebb ráfordítást igényel, mint más növények.

Küldetésünk, hogy támogassuk a gazdákat a termesztés során, kiváló nemesítőktől származó vetőmagokkal, PROLEO lombtrágyával és agronómiai tanácsadással szolgálunk a növénytermesztés során. A szója nagyon jó elővetemény a legtöbb szántóföldi növény számára: javítja a talajszerkezetet, a levegőből történő nitrogénmegkötésből nitrogén marad meg, alacsony C:N aránnyal rendelkezik a növényi maradványokból.

A következő szövegben a szója technológiájáról olvashat.

A szójának nagyon jó előveteménye a gabonafélék (őszi búza, őszi és tavaszi árpa, rozs, trikálé), a kukorica és a burgonya, mivel ezek nagyon korán távoznak a földekről, és így elegendő idő áll rendelkezésünkre a szójához szükséges talajelőkészítéshez.

A napraforgónak és a repcének közös betegségeik vannak a szójával, ezért nem jó elővetemény.

A szójabab termesztését nem javasoljuk monokultúrában a betegségek, a talajművelés és a gyomnövények kezelése miatt.

Talaj készítés

Ősszel szükséges a szántás a téli csapadék összegyűjtése érdekében.  Tavasszal jól elmunkált, aprómorzsás vetőágy elkészítése szükséges a talajnedvesség megőrzéséhez.. A jó és egyenletes csírázáshoz fontos a talajfelszín egyenletessége, ennek hiányában a betakarítási veszteség jelentősen nő.

1 tonna szemtermés eléréséhez a szójabab szükséglete 50 kg/t N , 40 kg/t P2O5 , 50 kg/t K2O és 10 kg/t MgO

A foszfor és kálium kijuttatását a talajelőkészítéssel egybekötve végezzük. A szója alá történő szervestrágyázást kerülni kell. A szükséges nitrogén-igényének mintegy 40%-át légköri nitrogén megkötésével fedezi.

A PROLEO (8% Bór és 0,8% Molibdén) a szójabab lombtrágyája, amelyet 2,5 l/ha dózisban ajánlunk a szójabab virágzása előtt. A Bór segíti a hüvelykötés  szemtöltését, a Molibdén pedig a gumóképződést, valamint javítja a szemek olajtartalmát.

A szójabab hüvelyesek közé tartozik, és a levegőből nitrogént köt meg. Ez a folyamat azonban nem lehetséges a gyökereken lévő gumók nélkül. Ezekben a gumókban nitrogénmegkötő Rhizobium japonicum baktériumok élnek.

A R. japonicum kifejezetten a szójával képes szimbiózisban légköri nitrogént megkötni. Maga a nitrogénfixálás bonyolult biokémiai folyamatok sora, amelynek révén a gyökérgumókban a levegő nitrogén molekuláit „megkötik”, pontosabban ammóniává redukálják, amely ebben a formában már a gazdanövény számára is használható nitrogénforrás. Ez a baktérium nagyon hosszú ideig képes túlélni a talajban, de a vetőmaggal együtt kell a talajba juttatni. Két lehetőség van arra, hogy a Rhizobiumot a talajba juttassuk:

✅ vetőmagok beoltása vetés előtt

✅  gyárilag már beoltott vetőmagok

A nitrogénmegkötés a gumókban a 3. háromlevelű stádiuma körül kezdődik, és nem korábban. Az így megkötött légköri nitrogén mennyisége igen jelentős, legnagyobb része a szóját táplálja, egy része a talajban, az utónövényben hasznosul. Általános gyakorlati tapasztalat, hogy a szóját követő őszi kalászosok jól kihasználják a szója által „visszahagyott” nitrogént. Ha a szójaállományban a kelést követő 1-1,5 hónap után nem találunk gumót, valószínűleg szükséges a nitrogén pótlása, ami részben lombtrágyával is végezhető.

A sorközi területre lehet vetni:

- 12,5cm és 25cm gabona vetőgéppel

- 50 cm szója/cukorrépa vetővel

- 70cm kukorica/napraforgó vetőgéppel

Minden említett köztes vetésnek megvan a maga előnye, és a fajtáktól is függ.

A keskeny (12,5 cm és 25 cm) sorközök előnyei:

- A szójanövények kedvezőbb elhelyezkedése

- A szójanövények közötti kisebb verseny a talaj tápanyagáért, vízért és napfényért.

- jobb elágazás

A keskeny sortávolságban a gyomirtás csak gyomirtó szeres kezeléssel végezhető, és nincs lehetőség mechanikus gyomirtásra.

A szója esetében a legfontosabb a gyomirtás. A gyomok versengenek a talaj tápanyagaiért, a vízért és a napfényért, nehezebb az aratás, a rontja a szójamag minőségét. A gyomok ellen 2 lehetőség van: mechanikusan a sorok között és vegyszeresen.

A szójabab betakarításához használhatunk gabona kombájnt a szójabab beállítással. Nagyon fontos, hogy a kombájn sebességét a termés állapotának megfelelően állítsuk be. A vágóasztala a lehető legalacsonyabbnak kell lennie a legalacsonyabb hüvelyek begyűjtéséhez. A kombájn sebessége nem lehet több 5 km/h-nál. Ha a szántóföld gyomos, a betakarítási sebességnek 3 km/h-nál kisebbnek kell lennie.

A szemek nedvességtartalmának 14%-osnak kell lennie. Ha a betakarított termés víztartalma 14-15%-nál magasabb, hideglevegős, kíméletes szárítás javasolt. A szárító levegő hőmérséklete ne haladja meg a 60 °C-ot. A tárolás során is rendkívül kíméletesen kell eljárni, mivel a sérült magok avasodhatnak, értékvesztést okoznak.